Településtörténet, dióhéjban
Karva már a neolitikum idején is lakott település volt. A római korban a Limes vonalához kapcsolódva átkelőhely lehetett itt a Dunán, amelynek nyomai a 19. század elején még elérhetőek voltak II. Rákóczi Ferenc emlékiratai szerint.
A középkori Karva elsőként 1245-ben kerül említésre, amikor Köbölkúti Péter eladja Miklós mester királyi küldöncnek. Később családi telekviták központjává vált a terület. 1303-ban Karvai Miklós birtoka, akinek fiai pénzhamisítás vádjába kerültek és elkobozták a vagyonukat. 1352-ben Karvai Zovárd leszármazottjai birtokolták a települést, illetve ugyanekkortól a Lábathlan családnak voltak itt birtokai – a család síremlékét ma is megcsodálhatjuk a karvai templomban. Később a Kapy család birtoka lett.
Több tulajdonosváltást követően a mohácsi vész után Karva elpusztult, az 1550-es években telepítették be újra. 1551-től a Nyáry család birtoka volt.
1664-ben egy török összeírás összesen 20 adófizető háztartást és 34 adófizető személyt említ.
Az 1600-as évek végén Karva a Huszár család birtoka volt. A két Huszár lány két Nedeczkyhez ment hozzá, így vált Karva a Nedeczkyek birtokává.
A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán erős sáncot építtetett itt és Karva a történelem fősodrába került, azonban a földesúri birtok leégett.
A szabadságharc bukása után Gyulay Ferenc építtette újjá Karvát, a század folyamán pedig több nemesi családnak is voltak itt birtokai. A 18-19. század fordulóján itt élt a híres mecénás, Kondé József Benedek, 1849 után pedig itt húzódott meg Palkovics Károly, aki később országgyűlési képviselőként tért vissza a politikába.
A 19. század második felétől Karva egyre vonzóbb üdülőfaluvá vált a Duna mentén, nemesek és gazdag gyárosok építettek itt kúrákat, kastélyokat, így vált Karva a kastélyok falujává. Ma Karván halad keresztül az EUROVELO6 krékpárút, kompjárat köti össze a Duna túloldalával. Kilátója és látogatóközpontja mellett érdemes megnézni Árpád-kori templomát, valamint a Dunakorzót, amely kiváló rendezvényeknek ad otthont.
Látnivalók
Római katolikus templom
Karva római katolikus temploma 1232 körül épült. 1400-ből származik a Lábathlan család síremléke, amely ma is a templomot díszíti. A török kor után Gyulay Ferenc újíttatta fel 1712-ben, legutóbbi feélújítása 1936-ban történt, a barokk kori jellegét megerősítve. A templomnak eredetileg tornya is volt, amelyet az 1712-es felújításkor távolítottak el. Ma a mellette lévő harangláb Karva egyik ikonikus épülete.
Kilátó
A 37 méter magas kilátó Smidt Tamás szőgyéni építész tervei alapján készült. A kilátóból fantasztikus látvány terül el előttünk, a Duna szemben létő települései, maga a folyó és Karva és környéke páratlan látványt biztosít.
A kilátó ingyenesen látogatható.
Nepomuki Szent János szobra
1843-ban emelték, 1902-ben felújították. Márvány oszlopon áll a Dunakorzó bejáratánál, a kilátó mellett.
